Egy fehér farkas

Ja,ma már nekiálltam másik blogtelephelyet keresni. Am fos minden. És még lesz is vagy 2 hétig. A többi a régi,szóval ja. Stagnálva szar minden. Juhú. Hányinger...magamtól,mindentől. Az egésztől. És mindenkitől. Majd lesz valami..   "Az élet ingaként leng a fájdalom és az unalom között."

Igazából vicces. A jóhoz könnyű hozzászokni. Ja. Ezt megtapasztaltam. Aztán az,ami eddig megszokott volt,a szar az most már még szarabb. Szóval fasza. Bár hozzászoktam ja. De még is szarul esik. Na mindegy,ugrott a hétvége. Persze,hogyne. Ja... Csak a megszokás,eh?... Mindig csak…

Kéne már másik bloghelyet keresni... Időm off. Amúgy a multkori végül is jól sült el. Jó volt. Örültem.   " A köd, a csönd sosem ragyog. Én már ködből, csöndből vagyok. "

Nem fogok veszekedni. Nem mondok semmit,csak ülök csendben. Fáj. De leszarom. Legyen akkor. Csak a komfortérzet,ja. Csak hogy meglegyen. Hát legyen. Bár üvölteni tudnék,de nem. Jól van ez így. Hát akkor legyen jól ez így. Ja,a mai nap meg fúj...hányingerem van már a holnaptól is.   "Lábam…

Nos...a kórház azért csak besikerült,még ha pár órára is. Anyád vírus... Mindegy...még élek. Most spec csak mert miért ne azért el kell baszni ám a kedvem. Fasz kivan. De persze,nem gond... Nem baj,hogy a másik meg mindent megtesz,ja. Szaros hétvége is már...ááh. Legszívesebben elmennék akár…