Hello!
Bocs hogy egy ideje megint nem írtam...habár aligha olvassa 1-2 ember...na m1..
Banyek annyira sûrû a napom a REV-ig...
Minden nap ki kell mennem lelovagolni Mirzát miután hazajöttem suliból..azaz 2 után,és utána még tanuljak is.. oO'
Kivétel szerda,mert akkor van biosz fakultáció is...plussz hétvége Pali...
Nyet már.. ><' Kevés idõm van Namira is...és rohadt szar mert így úgy érzem hogy elhanyagolom...
Szal minden szép és jó -_-'
Mai nap se volt a legjobb...
Viszont ami jó votl hogy ültem Tituson :3
És mentem vele szabadon is és ügettünk is *-* ügyi volt a pici csikó :3 (3 éves kanca,most lovagoljuk be)
Jaj...meg Dáriusz az egyik fél éves csikó,valószínû megvakult a jobb szemére,és banyek õ a legszebb.. T_T
De nem is ez a lényeg de...banyek már :/ kva jó...reméljük meggyógyul...habár nem tudom hogy mi lesz...
Szerintem 100%-os már sose lesz a látása a jobb szemére.. :/ T_T'
Ma voltam az arab farmon is...fasza volt...
Fannit kaptam nem Bogit...Kincsõ ült rajta.
Azt hittem szétverem azt a rohadt dögöt,mikor 3x is beállt az akadály elõtt -.-'
Ahogy meg Kincsõ ment Bogicával...ááh -.-' az ilyen azért már fáj.. :/
Annyira szar az élet... T_T eddig is tudtam de...de most na ._.
Am tnap...pénteken...elkísértem Klárita fogszabályzásra,mert otthagyta a hajpántját,és vele szembe van a börtön...ahj az az érzés...
Kint maradtam és megvártam,és csak néztem az épületet...de istenem,valami nagyon furcsa érzés jött rám ><
És találtam egy japán számot,és nagyon ezt az érzést keltette fel bennem és jött egy kis ihlet is így alkottam...
Tudom szar lett,na de m1...itt van akit érdekel:
"Feküdtem és néztem a fém kapcsokat ami össze kötötte a két mellsõ lábam,és nyakam a fallal.Magamba fordultan és elkeseredetten...mégnem a hold fénye rám vetõdött,ami a rácsok közt fúródott át.Felnéztem...felnéztem és vonyítottam.Haragomban a láncokat kezdtem el tépázni.Ahol értem ott próbáltam szétroppantani hegyes fogaimmal,mindhiába...nyakamon éreztem hogy valami megszorul.Belefáradtam...egy könnycsepp hagyta el szemem,mikor felemeltem fejem hogy az ezüst korongot láthassam az égen,mi oly szép fényben úszott.Láttam benne az együtt töltött idõket...és õt is.Mindent ami eddig történt,mi jó volt s rossz.Élettelenül estem vissza a földre,mirõl nemrég álltam fel.A rácsok nyikorogtak,valaki belépett a cellámba.Láncom levette a falról,és vitt valahova.Vitt,de nem érdekelt hova.Csak egy átlátszó üveg gömböt hagytam magam után,mi földre érésekor több ezer darabra hullott.A hold ezüstfénye úgy tört meg rajtuk,akár a tó víztükrén.Lassan távolodtam az üveg gömböktõl,s tudtam,többé már nem látom õket,se kit szeretek.Hirtelen éles fájdalom nyílalt az oldalamba,de csak tûrtem,mozdulatlanul.Lassan lehunytam sárga szemeim.Utoljára gondoltam vissza a sok szép emlékre,miket együtt éltünk át.Közbe éreztem egy érzést...a lelkem lassan távozott a testembõl.De megérte,mindezt csak azért hogy megismerhettelek."
