Kombwana!

De jó,hogy anya meg tesóm itt veszekednek az elemekrõl...

Segond!

A zene megnyugtat. ~

Holnap lesz az év utolsó napja.

De jó,megint eltelt egy év.

Ahj..annyira egyedül érzem magam... ¬_¬ 

Úgy alapból mindig van egy ilyen érzésem,de..nem tudom most úgy nagyon elõjött.

Szeretek olvasni,de lassan azt is unom. Nem ugyan olyan már Anita,mint volt. T-T

És állítólag a 10. kötettõl végképp megváltozik..ahj. ._.

Addig új könyvbe/kötetbe meg nem szeretnék kezdeni,még ezt végig nem olvasom. Az úgy szar. ~

Jobb lenne nekem egyedül. (?) Talán. 

Egyedül egy szobába csak üldögélni,zenét hallgatni,gondolkodni.

Hisz nem fáj semmi. A szeretet egy halálos fegyver is tud lenni egyben,ha nem vigyázunk. 

Okéé,a zene hatása.

Szeretem ezt a számot. <3 "...demo aisiteru yo..." 

Ahj...bár minden olyan lenne,mint rég..mit meg nem adnék érte...

"Yasashii ne kono sora wa subete wo miteru hazu na no ni, Furimukeba ame ga furu demo ima furimukeba kimi ga iru."