Vaaah...rohadtul,de elegem van...
Nem akarok itt lenni,nem akarok élni,nem akarok semmit sem csinálni.
A verzió: ülni egy sarokban egész életemben és zenét hallgatni.
B verzió: eltünni innen a búsba,ahol senki nem ismer,egyedül élni és zenét hallgatn.
Miért mindig én szívok? Fasz kivan. És ne legyek ideges.
Néha azt hiszem,hogy össze esek és csak sírok... (nem vagyok sírós,nagyon nem,megvetem magam érte)
Aztán veszek egy nagy levegõt és ingatagan tovább megyek.
Van,hogy hisztiznék,toporzékolnék,ordítanék,rohannék,csak ne itt és ne kelljen...nem akarom.
Elég...
Álom...de miért és honnan és aaah...?!
Akkora egy idióta vagyok,hogy fu,néha még magamon is meglepõdöm.
Mit pattogok,õszöntén? Csak sok a furcsaság...
Diusete...?
"Leszek a halál csendje
Leszek az örök háború
Enyém a világ rendje
Leszek az élõ vértanú"
