Most elég. Ez nekem sok!

És még én hittem,hogy kezdenek rendbejönni a dolgok?

Hol élek én,ugyan...? Álomnak szép volt..

Csak tudnám miért én,miért mindig pont én..

Miért? Miért??

Egy ok...csak egyetlen egyet...

Sok mindent nem mutatok. Sokan azt hihetik de kurva jó nekem. Nincs is semmi bajom!

Csak egyszer tudnák amit én és éreznék át...

Már sírni se tudok. Nem szeretek. Nem szoktam. De van,mikor kijön...

De nem érted!! Ha bántassz,csak még jobban összetörök! Rohadtul nem érdekel másnál mi jött be! Nem érted?! Fáj! Fogd fel,hogy megérteni sosem fogod...Csak hagyjvele békén...menekülök...nem érted?...

"Belül úgy izzik a bánat.
Az emlékek csendben fájnak,
Mint amikor sebektõl vérzel,
De irgalmat nem kérsz mégsem."