A nyár mindenkinek a pihenés,szórakozás idõszaka.
Na nekem a munkáé....
Alig vagyok itthon,egyik helyrõl a másikra rohangálok a lovakhoz.
Magánélet? Oho,kb egyenlõ a 0-val.
De nem is ez a hatalmas nagy baj...bár,elviselném a másféle életet.
Sokkal jobban zavar,hogy nem tudok beszélni a barátaimmal.
Ez lelkiekben megvisel azért!
Most úgy egészen elvagyok. Tengek a szürke napok közt...
Tegnap volt egy különös álmom,mindegy is,ez nem fontos.
Ellenben valamire,valahol rámutatott ez az álom
Illetve alátámasztott egy dolgot,vagy hogy is mondjam.
Annyira,annyira érzem,hogy valami nem stimmel.
Valami hiányzik...nagyon...de nem tudom mi.
De baromira hiányzik. És érzem. Sokszor kattogok rajta.
Nem tudom mi. Vagy csak nem akarom elfogadni.
Minden esetre mindig van valami gondolkoznivalóm..
""
