Elég volt már...kezd jobb hangulatom lenni,erre megint...
Rossz helyre menekülök....egyáltalán menekülnöm sem kéne...
Egy utolsó szánalmas féreg vagyok!!
Már magamra sem ismerek rá...gratulálok Ayame...megint!
Eddig tudtam kezelni azt a rohadt szeretethiányom.
Erre most....de ez direkt van. Tudom.
De nem baj,erõsebb leszek,ha fáj,akkor is....
Ha saját magad nem tudsz kiállni magadért,akkor végleg vége...elbuktál...
Nem lehet így és nem is lesz.
Csupán a pillanat mûve....tudom mit kéne tennem.
Csak a tudat alattim...hm,köszi,én is téged!
Elég...unok mindent!!
Végre egy kicsit el tudok vonatkoztatni a sok szartól,erre vissza.
Csak egy csettintés és ugyan ott vagyok....a szarba,nyakig.
Nem kértem pedig sokat...csk lehessek egyedül! Baszottul egyedül.
Matiassal...a büdös nagy semmi közepén. Elég ez nekem...mindenre...
Csak ne ezt,könyörgöm!!
"Nem ismerjük magunkat. Ez teszi az embert kiszolgáltatottá."
