Annyira elegem van már,fuh.
És ne basszam fel az agyam,komolyan.
Az egész fos,amit itt megy bazdmeg,rosszabb mint egy mocsár.
Egyszerûen ezt a kórságot már nem tudom hogy nevezni,egyszerûen undorító!!
Nem érdekel,nem akarok boldog leni,csak elhúzni innen a picsába!
Dehogy akarok boldog lenni...igazából sose akartam különösebben.
Azt akartam mindig,hogy akiket szeretek,azoknak jó legyen.
Még mindig ezt akarom,kell a frásznak a boldogság...
Fõleg mostmár...
Szenvedjek,fájjon. Kurvára...és bûnhõdjek meg érte.
Ennyit akarok,semmi többet....
"De ha minden napod ugyanaz a monoton menet
Az évek csak telnek,de nem repülnek
A vágyaid veled együtt elmerülnek"
