Elmegyek valami helyre,azt se tudjam hol vagyok.....ott jó.
Ott nincs gond. Nincs senki.
Emberek. Fúj.
Eleve hányingerem van,hogy emberek vesznek körül.
Na,de ha még a faszságaikkal is jönnek....
Bvááááh. És még melózzak is. Lehet hétvégén is. Juhú.
Élmény lesz az egész. Emberek közt.
Mellékes. Mindegy...
Ilyenkor érzem igazán,hogy nem vagyok közéjük való... :)
Ami jó. De hát ez van.
Ezt kell szeretni. A faszt... túlélni...
"Lehetsz a lehető legmélyebben, fordulhat ki az életed tövestül a sarkából, a világ meg se moccan, marad rezzenetlenül az, ami volt. És persze forog tovább. Gond nélkül."
