Tegnap...előtt..?
Igen,mert ma kedd van. (mint reggel kiderült sajnos...még csak...)
Akkor akartam írni,de inkább nem,mert félek szegény laptopom nem élt volna sokáig.
Pedig szeretem. Tényleg.
Már a laptopot...
Am igen gyászos kedvemben voltam. Vagyis...ah.
Nem tudom szóval leírni azt a mérhetetlen undort,amit éreztem.
Hányinger,undor,szánalom,gyűlölet...
Minden iránt. Egyszerűen azt hittem megbolondulok.
Ma meg fél napja tikkel a szemem...hahah,kinek mi jár. :D
Ezt megkaptam,mii?
Am idegesítő eléggé...majd elmúlik.
De végre esett a hó. Sokáig úgy se tart.
Na,meg nem ilyenkor kéne. De mindegy.
Jó érzés érezni a talpam alatt,ahogy ropog a hó.
Fáradtság. Mindenhogy.
Jó nézni,ahogy síri csendben hullik a hó. Szeretem.
Már kész vagyok az agyalástól,de valamit muszáj kitalálnom.
Ez így nem fog menni.
Bár...ha csak rajtam múlna...eh..
Miért nem tud minden egyszerű lenni,hm?
"Vívd meg azokat a csatákat,amiket megnyerhetsz,és fogadd el azokat,amiket nem. Így éled majd túl."
És aki folyton lázadt? Túlélés...
