Egy fehér farkas

Üdv!
Na ja,szeretem az életet,vagy mi...
Az elmúlt 2 napban mégjobban szétcsúsztam,mint amennyire már szé voltam.
Éééés csak,hogy ne legyen elég,ma reggel veszekedtem anyámmal és Ninát hamarosan elviszik...
Spanyolországba...bár már nincs idõm sajnos lovagolni Szárcsa okán,mivel a 2 felnõtt a fontos,akivel versenyzek....
Bár lovagolhatnám és itt maradna,hisz szeretem,az én kiscsikóm....én lovagoltam be... :(
Szeretem,hogy a sors csak verni tud. Hogy mivel érdemeltem ki,jó kérdés.
Ma amúgy is el akartam vinni Lénát sétálni...késõn értem haza,szóval ez se jött össze.
Pedig nem ártott volna a fejszellõztetés. ~
Lovarda: érdekes volt lovagolni sötétben.
Bár van fedeles és lámpa,szegény Kitty halálra ijedt (jelzem én is),mikor hirtelen a koromsötétben találtuk magunkat. (y)
Lecsapta valami az áramot. Vágtából kontrafék érdekes volt,bár csak a nyakára "estem."
Nos,kb ennyi a mai nap... Oyasumi! 
 
 
"Felidézném, ha tudnám, de valami még fogva tart,
Nem kellett menned, bár a sors így is csak jót akart.
Nem felejtelek el, ma érted ég a gyertyaláng,
Mutatja az utat Neked, ha visszajössz, majd megtaláld.
De a helyet, ahol ezer szív vár, fájdalmas könnyekkel,
Az elmosódott emlékek csak miattad törnek fel." 

Hahó emberek!
Azt hiszem én kész vagyok idegileg.
Na segond! Egyébként élek még,rég nem írtam.
Megvagyok,még lovagolok. Kitty,Szárcsa.
Egy csodálatos,csupaszív kanca és egy menõmanó mén. :)
Az életem kész káosz! Talán így jó,talán nem,így jártam.
Ez az én sorsom...wyrda...
 
"Lehet, hogy még kicsi vagyok, de tudom mi az a szeretet.
Amikor csak hozzábújtam ezt érezni lehetett.
Nyugodj békében, nekem fekete így a nap már,
Csak akkor lennék boldog újra ha õt visszakapnám." 

"Csak álltam üres boxa elõtt. Könnybe lábadt szemmel néztem az aranyló szalmát a falak sötétjében. Lassan térdre rogytam,s próbáltam felfogni mi történt. Egy ismerõs illatot hozva a szél,lesodorta az arcomról lepergõ könnycseppem. Csak egy illat. Egy kép. Egy hang. Bársonyos szõre,puha sörénye,selymes orra,csillogó szeme,hegyesen ívelt fülei,izmaitól megfeszülõ teste. Patakokban folyt könnyem,az emlékek kavarogtak a fejemben.
Pár napja boldogan vezetgettem kedves lovacskám,miközben egy-egy harapásnyi füvet letépve követett. Pár hete vezettük a tiszteletkört. Együtt,boldogan. Pár hónapja volt csak,hogy egyedül barangoltuk be a közeli tájat... Pár éve még gondolni sem mertem volna,hogy egy ily' csodás jószág a bizalmába fogad. Ma már némán fújja a szél az erdõ lombjait. Épp csak megzörrennek a levelek. A pálya üres,nem hallatszik lódobogás,se taps. Egy ember sem jár arra. A karám üres,a fû már helyenként kikopott,lelegelték a lovak. Pár levelet,s némi port kap fel csak a szél,mikor átutazik a kis tanyán.
Halkan zörög a kötõfék a kis ajtó sarkára felakasztva. Szívemben melegség lobban,arcomon mint kis tûzgömbök petyegnek az aranysárga tengerbe. A hideg szellõ,hirtelen meleg fuvallatot hoz,s megborzongat mindent. De ahogy jött,el is illan.
Halk patkó dobogás,egy halovány nyerítés,egy csendes szívdobbanás. S csend száll le közénk."

Üdv emberek!

Na,látom mindenkinek hiányoztam,oké! (irónia~)

Élek még,ja. Nem döglöttem meg.

Szarul,de megvagyok.

Az életem egyre szarabban alakul,szóval...ja.. :D

De azt hiszem kezdem megtanulni leszarni...vagy mi.

Írjak még mást? Semmit nem tudom..

Plána,hogy senki nem is olvassa... >]

Parodn,egyébként fõleg idõhiány miatt nem írtam.

"Álmaimban képzeltem,
Végleg itt vagy mellettem.
Tévedtem, te itt élsz bennem."

Furcsa az élet..nem szép,de határozottan furcsa.

Azt hiszem kezdek rájönni,hogy kik azok,akik mellettem állnak.

Néha elbizonytalanodok,pofára esek,belém rugnak. 'Megesik...'

Mások viszon jó kedvre derítenek,segítenek.

Egyesek beletpornak a földbe,mások kiásnak...nem tudok én már semmit.

Kéne egy kis gondolkodás... Már kezdek sokmindent nem érteni,le kell ülepednie a dolgoknak..

"A lánc olyan erõs,mint a leggyengébb láncszem."

Hey!

Nem írok gyakran tudom,de úgy sem olvassa senki a blogot.

Elegem van! Bvaaaah...hogy mindig el kell cseszni a kedvem.

Már persze így pónuszba...

És ne legyek ideges,ne húzzam fel magam,ne legyek depressziós...

Ja,és szeressek élni..kösz...szeretek,rohadtul,csak épp nem látszik.

Nem akarok élni,a múltamat akarom!! :(

Komolyan mondom néha már annyira kivagyok...

De próbálom tartani magam,azt hiszem...

Nincs ez így jól sehogy...

"Amit védek, elpusztul, amit áldok sorra elvész."

Hello!

Nos,beteg vagyok,szóval szerdáig itthon döglök.

Most testileg vagyok beteg...hm...lelkileg már elég rég... :)

Komolyan,már átnevezhetném a blogot: Egy depressziós blogja,címre.

Amúgy,mint látjátok élek. Szarul,de büszkén!  Ez a fõ.. ~

Sok más mondandóm nincs,csak gondoltam írok egy bejegyzést.

Hm..folytatni kéne a történetem...

"Ha egy napot másként élnék meg, a múltamban csak egyet,
Talán én is úgy élhetnék, ahogy mások ezt az egyet.
Nem látom már meg, de néha gondolok még arra,
Mi lett volna, ha a kezdeteknél nem fordulok balra."

Hjaj,annyira elegem van már mindenbõl... -_-

Most ez a hosszú hétvége azt hiszem nem jön rosszul...

Próbálok segíteni a barátaimnak,de úgy érzem (azaz látom) nem igazán megy.

Mindenki lehangolt...vagy csak a saját lehangoltságom látom? Talán..

Én teljesen szét vagyok szóródva...és magamba fordulva. ~

Mások mosolyognak. Jó kedvûek. Szeretik csinálni,amit csinálnak.

Én nem...ez néha elszomorít,néha mosolyra késztet. Magam sem tudom miért.

Már semmit nem tudok. Így jó? Talán,nem tudom..

Túl sok a talán,nem jó ez így,hogy nem tudok semmit. Már össze vagyok kavarodva.

Nem akarok élni,nem akarok emberek közé menni,nem akarok semmit sem.

Ez így nem jó,még is legyintek rá és így élek tovább.

Hogy javítani akarok-e a sorsomon? Fogalmam sincs...jó ez így. Vagy nem? Talán..

"Az emlékek azok, amelyek a testet belülrõl átmelegítik, ugyanakkor darabokra szaggatják."  ~

Hey,hey!

Huh,hát több,mint egy hónapja írtam.

Nos,nem igen történt velem semmi.

Bocs,de nem igen volt hangulatom,nem mintha 1 emberen kívül olvasná valaki a blogot.

Lovak körül semmi...

Molly dolgozik,Petónia,meg megy,mint az álom.

Pont hétvégén már vágtáztam is vele. :)

Nagyon ügyes csikó,jó vele dolgozni. :)

Az életem az meg szokásosan romokba. x3

Kb. ennyi,nem sok.

"Csak addig volt könnyû nélküled az élet,míg nem tudtam,hogy létezel." ♥

Arriba! Mármint..na,üdv!

Több mint egy hete nem írtam. Lol. |:

Gome,csak nem volt hangulatom,meg egyebek.

Rövdid összefoglalás: a hó miatt hétfõ-kedd csak délig voltam suliba,kb térdig érõ hó van.

Tegnap kinéztem a paccokhoz.

A Molly lovat lefutószáraztam. Jó volt,szerintem már kezd kinézni valahogy. :)

Petónia meg tök aranyos volt! ♥

Mikor szóltam neki odavágtázott a karámhoz. (:

Utána,mikor jöttem vissza a fedelesbõl,akkor is odajött és elkezdtem futni a karám mellett,õ meg vágtázott a karámon belül. ^^

Am jön a Valentin-nap. Yaay.. |:

Mindenhol szerelmes párok...a hideg kiráz.

Na,meg a bûvös 14-es szám... :(

Nem mindta nem gondolnék rá eleget...hajajj.

Am észrevettem,télen mindig mindenkinek több gondja van... :/

Nem jó ez sehogysem...

"Tûznél ülök,s elgondolkodom,
milyen lesz a világ,
ha jön a tél,amelynek én
nem látom már tavaszát." ♥