Hahó emberek!
Azt hiszem nem így képzeltem el az ünnepek kezdetét.
A december mindig az ünnepeké. Mikulás,karácsony,szilveszter!
Na ja,nekem meg a lesérülés...
Tegnap játszottunk tesómmal és hát...a jobb kisujjam bánta.
Letört a csontból egy kis darab. Tehetség. (y)
Nem volt valami jó élményem most sem a kórházban,lehetõleg nem részletezném...
Egyenesen utálom,azt a helyet! Engem egy napra bezárnak egy kórházba én képes lennék beleõrülni..
Az ujjam miatt a gépelés is nehezemre esik néha.
A lovak kilõve,írni se nagyon tudok...ah...
Igazából... néha elgondolkozok.
Nem,nem irigy vagyok. De...másoknak jó.
Minden összejön. Vagy alakulóban van...
Én miért vagyok ilyen szerencsétlen?
Nos,a tél egy csodaszép évszak,az egyik kedvencem.
Megvan a maga nagyszerû hangulata.
Sõt. Kétarcú...a vidám ünnepek,s a mély depressziók...
Van valami a télben,amitõl megmelegszik az emberek szíve...felidézi az emlékeket...
"Tûznél ülök, s elgondolom,
milyen lesz a világ,
ha jön a tél, amelynek én
nem látom már tavaszát."
