Egy fehér farkas

Eddig...mondjuk egész jól elvoltam.

Erre 3 napja belépett egy ember az életembe,aki fenekestül felforgatott mindent.

Mi a....?!

Én,akinek tényleg sok idõ kell,hogy bízzak valakiben,bízom benne...

Bár nem teljesen még,de bízom,avagy bizakodom.

Kurvára nem értem miért,nem is oly' lényeges.

De a tegnapi beszélgetés...eh... miéért?!

Tököm,hogy mindig a körülöttem lévõkkel van valami.

Pont,akiknek semmiféle képp nem akarok ártani...

Dhosite? ~

"Lehetsz akármilyen nagy harcos, a vakszerencse dönti el, ki éli túl a háborút, és ki pusztul bele."

Hát...a mai nap érdekes volt ez biztos.

Valahol a legboldogabb napom,de egyben valahol az egyik legrosszabb is.

Kiderült,hogy Matias porcos (jobb hátulja),ergo elég kevés esély van rá,hogy felépül rendesen....

Ellenben megkaptam!! ♥ Istenem,ennek hogy örülök!! :)

Végre van egy lovacskám....de milyen áron?

Az biztos,hogy a lehetõ legtöbbet teszem megérte,és mindenért,hogy jobban legyen!

Én hiszek benne! ♥ Megmondtam,hogy nem hagylak cserben!

Bárcsak ezt másnak is be tudtam volna tartani... :'(

"Találj egy helyet önmagadban, ahol ott van az öröm, és az öröm legyõzi a fájdalmat."

NEM,NEM,NEM!!!

Nem,ilyen nincs. Nem történehet meg!

Miért mindig velem baszki az élet?!

Bántson engem,törjem ki a nyaka,de ne azokat verje,akiket szeretek!

Nem,nem...NEM! Nem veszíthetem el õt is...

Meg fogok õrülni...nem,nem engedem!!

Nem fogom hagyni,nem....

Csak õt ne veszítsem el,nem érdekel semmi!!

Ez nem történhet meg...NEM!!!!

Ma egész pozitív napom volt!

Lovardába tényleg,tök pozitív visszajelzéseket kaptam.

Egész jól helyrerázódott az életem.

Örülnöm kéne! Illetve örülök,csak boldog nem vagyok,még mindig...

Bár,úgy érzem már talán kezdek botorkálni a sötétben.

Ellenben még mindig az az érzés.

Hiányzik valami,vagy valaki. Bár tudnám...

És ez most kivételesen nem Mirzára irányul. Nem értem.

Vagy csak nem akarom...

Néha úgy érzem,ordítva kirohannék a világból. Nem bírom.

Nincs rendben a lelki világom...

"Már semmi sincs a semmi sincsen
kezemben régen nincs-kezed
semmi lóg üres bilincsben
idehazudom emlékedet."

A nyár mindenkinek a pihenés,szórakozás idõszaka.

Na nekem a munkáé....

Alig vagyok itthon,egyik helyrõl a másikra rohangálok a lovakhoz.

Magánélet? Oho,kb egyenlõ a 0-val.

De nem is ez a hatalmas nagy baj...bár,elviselném a másféle életet.

Sokkal jobban zavar,hogy nem tudok beszélni a barátaimmal.

Ez lelkiekben megvisel azért!

Most úgy egészen elvagyok. Tengek a szürke napok közt...

Tegnap volt egy különös álmom,mindegy is,ez nem fontos.

Ellenben valamire,valahol rámutatott ez az álom

Illetve alátámasztott egy dolgot,vagy hogy is mondjam.

Annyira,annyira érzem,hogy valami nem stimmel.

Valami hiányzik...nagyon...de nem tudom mi.

De baromira hiányzik. És érzem. Sokszor kattogok rajta.

Nem tudom mi. Vagy csak nem akarom elfogadni.

Minden esetre mindig van valami gondolkoznivalóm..

"...A rossz dolgok veled maradnak. Követnek. Nem tudsz megszökni elõlük, bármennyire is szeretnél...."

Nos...most mondhatom azt,hogy egész jól elvagyok.

Kisebb gondjaim vannak,de aránylag most minden oké.

Ami nemrég volt megoldódott,aminek rettentõen örülök. :)

De...még is úgy érzem,hiányzik valami. De az nagyon...

Furcsa...

"..holnaptól majd velünk vagy nélkülünk
az élet megy tovább! "

Minden a régi lett? Nem.

Ellenben a tegnapi napom sorsforduló volt.

Jó,lehet nem pont de...kezdek visszaállni a régi kerékvágásba! :)

Istenem,kõ esett le a szívemrõl..

Nem volt bajom eddig a magánnyal,de ez volt a legfájóbb.

Akitõl nem vártam...

De talán rendezõdnek a dolgok.

Végre! ^^

"A szív itt benn bármire képes
Utolsó pillanatig robbanni kész "

Hm...vicces. Ezt már nem tudom minek nevezni.

Sírhatnék,de nem tudok,nem akarok.

Igen,azt hiszem végleg egyedül maradtam. Teljesen. :)

Nos,valahol (sõt) magamnak köszönhetem!

Ügyes vagy Ayame.. :)

Egy részét azonban még sem értem.

Talán így jó. Elfogadom,de azért kicsit fáj...sõt..

A magánytól azt hiszem tényleg tartottam.

És most itt állok,vannak körülöttem egy csomóan. Még is senki.

Csomó ismerõs,haver,mindenki. Barátok? Nem tudom kiben bízzak..

Csak egyedül. Sehol senki.

Vissza gondolok még 1-2 hónappal ezelõttre. Volt életem.

Most meg csak kapkodom a fejem. Totál egyedül.

Nem haragszom. Én örülök,ha ti is. Csak kicsit rossz...

"Holnaptól félsz,a mától mit remélsz?
Ha a tegnapban élsz, másod sincsen, csak a remény
Múltban az okok,jövõben a vágyak
Jelened a tükröd, de gyáva vagy,hogy lássad!"

Jól van...Gratulálok Ayame!

Ezt akartad,nem? Félig elérted!

Gratulálok,sikerült megcsinálni,rohadt okos vagy...

Saját magad faszsága miatt szenvedsz.

Üges vagy. Csak így tovább.

Ja,meg ennyit errõl,hogy pozitív irány,stb...

Rohadtul nem lesz semmi,csak a nagy szar.

Igazán megtanulhattam volna már...

El fogok veszni...

"Mert volt, ami volt és lesz ami lesz.
Meddig sújt a vád?
Miért csak én lennék hibás?
Tudom, nem volt senki velem.
Hitem kevés, és riaszt a félelem. "

Ne,ne neee...

És az a tipikus "már nem lehet rosszabb" duma....és rosszabb lesz!..

Én gyerekek...szétcsúszok. Szétcsúsztam...

Agyhalott,konktér agyhalottként fogok mászkálni.

Idõ kérdése és tényleg megkattanok!

Volt végre egy kis pozitívum az életemben,erre megint jönnek a negatívak?

Miért...?

"Ahol élsz, oda vágysz,
Visszatérsz, hazaszállsz..."