Egy fehér farkas

Hát...ja,egy évvel megint kevesebbet élek.

Egyébként....kezdem unni,hogy velemi mindig van valami.

Ami persze negatív dolog,mi más....ahj.

Belefáratam mindenbe...az életbe...

Néha csak fognám magam és kirohannék a világból.

Csak egy kicsit....csak élnék egy kicsit...

Nem akarom ezt tovább csinálni.

Most újra nézem egyébként az "elsõ animém".

Nem magyarázom meg az idézõjelet,mindegy is.

Ahj Misaki.... ^^  Baka. ~

Miért nem élhet az ember az animék világába?

Etooo.....sokkalta könnyebb lenne minden.

Ja,én meg az álmodozásaim. Hja,de még mennyi...

Nem élek. Talán...soha nem éltem. Illetve csak kb 2 évet....

Akarok én élni? Nem. Csak létezem,semmi több.

Jó ez így? Nem.

Miért nem változtatok? Mert fáradt a lelkem...a megszokás hatalma,eh? No igen...

Csak egy kicsit...csak egy napra élhetném az én saját világom.

A valóságba! Hehee,na jó, 1-2 tényezõtõl eltekintve.~

Hm....izgalmas lenne. De akkor minden rendben lenne?

Nem. És jobb lenne? Nem. ....talán?....

Valóban nem. Úgy érezném? Azt hiszem nem. Vagy még is?

Kérdések,válaszok,ábrándok....mi jöhet még...

"Könnyû széllel szállni az égen,
naponta errõl álmodom,
álmodhatnék neked is szárnyat,
hogy velem repülj egy szép napon

Sajnálnálak szárnyaszegetten,
földhöz kötne a megszokás.
Ha tényleg félsz a kíváncsi szemektõl
várd meg velem az éjszakát." ~

Belefáradtam...

Én...én csak el akarok tûnni innen.

Egyedül és...és hagyjon békén mindenki...hagyjatok élni...

Utálok itt lenni...hate myself...

Most...talán kedvem lenne sírni.

De ez nem az a depressziós.

Hanem...inkább életérzés.

Sok volt mostanság,összegyûltek a dolgok.

Fáradt a lelkem nagyon is..

"If I live tomorrow,
Would anybody care?
Stuck in this sorrow,
Going nowhere."

Eh,igen...az elõzõ témához: ez gáz.

Eltérve...nos,valószínû bunkó vagyok.

Sõt...de...nekem nem megy.

Míg mások örülnek,boldogok,jól elvannak.

Én addig magamba zuhanva, a sötétségbõl nézem õket.

Vágyakozva? Ugyan,nem.

Nekem nem az kell,ami az övék. Nekem az kell,ami az enyém volt...

A múltba élek,nincs jövõm.

Ellenben,kurvára nem érdekel.

Ezen nyavajog mindenki,hogy ez az én bajom.

Tudom. De nem érdekel...nem akarok ellene mit tenni...

Ilyen vagyok,hagyjon békén mindenki!

Csak...egyedül akarok lenni...örökre...

"Üvölts,
Csak halljam, hogy élsz legalább.
Siess! Gyerünk!
Szökjünk meg! Induljunk már!
Rohanj! Ne félj!
Hátha majd nem látja senki!"

Oké...

Ha már a csillagok is itt pattognak nekem.

Gyújtok egy rózsaszín gyertyát,és nem érdekel.

Elvégre....veszteni valóm nincs,mi?

"Téli ének, árnyékok égnek
Fáklyák az égnek, hamu mind már.
Árnyékok égnek, holt- hideg fények
Ha eljõ az út vége, hol talál?"

Valóban jó így?

Azt hiszem.

Ez a dolog így van jól...kivételesen.

Úgy sincs semmi értelme.

Vagy,ha a sorrs annyira úgy akarja,akkor meg másképp lesz.

Szóval...affig marad az ábrándozás,vagy mi. 

Jó ez...ha még sem,akkor is.

'Miért van az,hogy itt filózok meg pattogok kb a semmin,mikor elég lenne egy igen vagy egy nem és én túlbonyolítom a dolgot,de még is így látom jónak,de közbe nem és...jézus... -_-'

Beszélgetésfoszlány barátnõmmel. By. me. ~

Eeeelegem van ebbõl a rohadt esõbõl!

Már lassan 2 hónapja a sárban tapicskol az ember.

Tiszta sár a ló,a felszerelésem,meg én is...rohadtul unom már... -.-

A másik meg a szél. Komolyan mondom,agyfaszt tudok kapni.

És még kimenni se tudok...

Jézusom,akkora barom vagyok,hogy az rémes.

Néha azt hiszem nem is én vagyok.

De egyébként sem akarok semmit. Azt hiszem...

Shimatta!

Bár,nem mintha bármi is sikerülne,ez tény...

...csak...valahol még is motoszkál bennem a dolog.

Bakaaa. ~

"Ne mond,hogy nem vagy más,csak egy árnyék,
Ne félj a kéz,ha készen lát majd
Vigyáz rám és rád,ha holnap már
A halál völgyében járnék."

"Légy a kutyák királya, ne a királyok kutyája."

...áh,elegem van.

Miért mindig én? Eh?!

Miért csak a rosszból kapok?

Nem omlottam össze így is eléggé lelkileg,tényleg...

Néha, csak haza akarok rohanni,véget akarok vetni mindennek.

Csak eltünni mindenki elõl..

Csak egyedül... :(

Mikor jutok ki hozzád,is jajj?

Csak lenne már normális talaj...

Legalább jobb kedvem lenne!

Legalább a lelki állapotom is jobb lenne...

Kicsi M.. :/   My Last Hope. ~

"Az ördög, az isten, az élet, a halál
Egy fûszer, amit senki nem talál.
Nem látja senki, de ez az ami hajt
Nincs gond, én keresem a bajt!"

Vaaah...rohadtul,de elegem van...

Nem akarok itt lenni,nem akarok élni,nem akarok semmit sem csinálni.

A verzió: ülni egy sarokban egész életemben és zenét hallgatni.

B verzió: eltünni innen a búsba,ahol senki nem ismer,egyedül élni és zenét hallgatn.

Miért mindig én szívok? Fasz kivan. És ne legyek ideges.

Néha azt hiszem,hogy össze esek és csak sírok... (nem vagyok sírós,nagyon nem,megvetem magam érte)

Aztán veszek egy nagy levegõt és ingatagan tovább megyek.

Van,hogy hisztiznék,toporzékolnék,ordítanék,rohannék,csak ne itt és ne kelljen...nem akarom.

Elég...

Álom...de miért és honnan és aaah...?!

Akkora egy idióta vagyok,hogy fu,néha még magamon is meglepõdöm.

Mit pattogok,õszöntén? Csak sok a furcsaság...

Diusete...?

"Leszek a halál csendje
Leszek az örök háború
Enyém a világ rendje
Leszek az élõ vértanú"