Egy fehér farkas

Komolyan mondom,vicces amit csinálsz. ^^

Azt hiszed,hogy minden a te munkád,a te javad?

Ugyan kérlek,elárulom semmi közöd a dolgokhoz.

A te döntésed következményében szenvedsz,nekem ehhez mi közöm?

Egy szó,karma...amit adsz,azt kapsz. Semmi sem véletlen.

Amíg nem a szemembe mondod,nem veszlek ember számba,bocs. :)

Én személy szerint szeretem az álmaim saját magam elemezni.

Persze,nem értem minden részletét,sõt örülök,ha csupán 1-2 solgot megértek.

De...ez mi volt? Brr,undorodom,nem szeretem az ilyen álmokat.

Bár persze tanulságos,meg egyebek,most is volt benne azért,amit pozitívnak éltem meg.

De....vah,kiráz a hideg. Kevés mindentõl félek,de ez...

"Nappal hold kél bennem,s ha kinn van
az éj - egy nap süt idebent."

Igazából elgondokoztam,hogy mi lenne,ha nemváltozna ez-az.

Vagy épp én. Nos...én semmi esetre nem akarok változni.

Nem a legjobb,ahogy így vagyok,ez biztos,de nem érdekel.

Ebbe a helyzetbe viszonylag elvagyok...így jártam.

Ugazából annyi út van. Annyi vlasztás,kersztezõdés...

Keresztezõdés,eh? És tényleg. Valahol mindig minden,illetve a legtöbb dolog összekapcsolódik.

Véletlenek nincsenek,igaz? Hát...úgy tûnik.

Igazából annyi dolog homályos még. Idõvel persze tisztul,remélem.

Ez..csak olyan spontán bejegyzés...

Azt se tudom mit akartam,mit nem. :)

"Fecseg a felszín,hallgat a mély."

Igazából...nem tudom,valami megváltozott kb 1 hete.

Mintha így tudatosult volna bennem valami. Bár..nem tudom,fura.

Mindegy is. Fáradt vagyok,lassan megyek aludni.

Tanulni is kéne,de...egyszerûen szerte szét van az agyam.

És még csak most jön az érettségi...ahj.

Túl sok a nyomás. Itt,ott,amott.

Hm...de egyébkét az elme,a tudat alatti vicces dolog ám. :)

Persze,ezt eddig is tudtam,de ez most más volt.

Csak egy kicsit vele...látni,megölelni,s kicsit szomorkodni..

De még is milyen szép és milyen jó volt...

Érezni,látni....hiányzik...

"Álom az álomban, amit célként kitûztem.
És abban élek, mióta a kételyt elûztem.
Innen felébredni, már nincs többé hova,
Óvatos lettem csupán, és nem tétova."

Annyira elegem van már,fuh.

És ne basszam fel az agyam,komolyan.

Az egész fos,amit itt megy bazdmeg,rosszabb mint egy mocsár.

Egyszerûen ezt a kórságot már nem tudom hogy nevezni,egyszerûen undorító!!

Nem érdekel,nem akarok boldog leni,csak elhúzni innen a picsába!

Dehogy akarok boldog lenni...igazából sose akartam különösebben.

Azt akartam mindig,hogy akiket szeretek,azoknak jó legyen.

Még mindig ezt akarom,kell a frásznak a boldogság...

Fõleg mostmár...

Szenvedjek,fájjon. Kurvára...és bûnhõdjek meg érte.

Ennyit akarok,semmi többet....

"De ha minden napod ugyanaz a monoton menet
Az évek csak telnek,de nem repülnek
A vágyaid veled együtt elmerülnek"

Nos...vannak azt hiszem olyan érzelmeim,amiket nem tudok leírni.

Oké,ez egyértelmû,de úgy mondom,hogy nem tudom/akarom fölfedni.

Nem tudom,de még én is "iszonyodom" tõle. Illetve nem veszem jó néven saját magamtól.

Nem szeretem õket...vannak,mer emberbõl vagyok...utálok ember lenni.

Meg amúgy is! Én nem ide tartozom,nekem nem itt a helyem...

Istenem,bár lenne már mindenegész...utálom ezt az egészet. Utálok itt lenni.

Hol? Hova,könyörgöm,hova tartozom? Kihez? Mihez?

Ez nem én vagyok! Korlátaimhoz képest igyekszem önmagam lenni,de...

Szabadság? Igen! Hol? A természetben? Vagy csak máshol? Talán,nem tudom...

Én egyszerûen csak tudni akarom ki vagyok,honnan jöttem és miért...

És hova vágyok haza...

"Ami azt illeti, idõnként vidámnak, jókedvûnek látszom, sõt még viszonylag értelmes beszédre is képes vagyok mások elõtt, úgy tûnik, mintha isten tudja, milyen jól érezném magam a bõrömben. Ám a lelkem folytatja halotti álmát, és a szívem ezer sebbõl vérzik."

Hát,ennyit a boldog új évrõl...már kezdõdik,így korán rögtön második nap.

Végre egy kis nyugalom volt az életemben viszonylagosan!

Erre ma meg bealkottak,persze....

Kiállok a magam igazáért,meg aki még érdemes rá,vagy én annak gondolom,de ez a fejetlenség.

Könyörgöm,miért rángat bele? Ja,mert tudja magáról,hogy vétkes?

És rajtam veri le? Hm,meglesz még ennek a böjtje,gratulálok.

Mindenki látja,mindenki hallja...na nem baj,lesz ez még így se.~

Uram isten...el se hiszem,hogy 3 éve írom a kis szarságaimat.. ._.

Igazából már gondolkoztam rajta nem egyszer,hogy törlöm a blogot.

De bevallom pont az az idõszakom mikor azért igen erõset változtam és jó vissza olvasni a dolgokat.

Néha elolvasgatom az elsõ/2011-es bejegyzéseket. Hm...azért elég kislány voltam. :)

Azóta eléggé megtörtem. Igaz ez a sorozat talán hamarabb kezdõdött,de a lényeg le van írva.

Kicsit a 2010-et is hozzá venném,illetve a felét biztosan.

Azért durva mik foglalnak itt helyet...hm.. :)

Jó vagy rossz? Ki tudja...van...

Önkép? Hm,ja.. Talán egyszer minden máshogy lesz...

Lófaszt...ugyan az marad minden..

"Ha az élet olyan lenne, mint egy regény, akarnál élni? S ha egy regény olyan lenne, mint az élet, olvasnál?"

Vége ennek az évnek is!

Hogy jó volt-e? Talán...nem tudom.

Volt benne nagyon pozitív dolog,ez biztos,nem tagadom.

De még sem érzem úgy igazán jónak...persze,nagyon örültem Matiasnak,aki bearanyozza a napjaim.

Imádom. Nagyon,sõt! De...soha nem lesz olyan,mint régen...

Igazából nem tartottam azt az idõszakot boldognak,de még is az a 2-3 év volt életem legboldogabb éve!

Én...csak össze vagyok törve és menekülök mindenki elõl...egyedül akarok lenni...

Nem akarok 1-2 emberen kívül többel beszélni,nincs értelme!

Csak az életem akarom élni...Kettesben Matiassal...az isten háta mögött..

De forduljunk pozitívan a jövõ év felé,hoogyne!

Soha nem lesz jobb...de mindenkinek boldogabb évet,mint az elõzõ volt.

"Nem vagyok beteg, elveszett, csak néha egy-két dolgot
Másként látok, hogy ezzel önmagam lehessek
De nekem is kell egy társ és, hogy igazán nevessek"

"Nézz rám, ez a lány nem lesz jó feleség, s engedelmes gyermek.
De talán nem is arra szánt az ég.
Tudom ám, ha otthon feltárnám lelkemet, megszakadna minden szív.

Mért van hogy lelkemben, más él mint, testemben?
Tükrömbõl nem az néz rám, ki bennem él.

Jöjj lelkem tárulj fel!
Kit rejtesz? Áruld el."

Boldog Karácsonyt,meg kellemes ünnepeket!

Na igen...már amennyire ez még az ünneprõl szól meg a szeretetrõl.

Sajnos kb egyáltalánt nulla,semmi.

Én nagyon szeretem a karácsonyt,maga a hangulata,amit imádok.

A hó,a tél,a hideg,a meleg csempe kályha, a sütik,a karácsony fa és a díszek illata... :)

Olyan hangulatos az egész. Még sem érzem....na igen,rásegít a hó,meg a jó idõ.

Bár valahol örülök a jó idõnek (lovak),de így hiányérzetem van és az ünnepet se nagyon érzem.

Nyüüh...remélem holnap,ha bekerül a fa,megjön a feeling. ^^

Azt terveztem,hogy a fát a szalagjaimmal díszítem fel,amiket nyertem,haha. Majd dobok fel képet. :)

...olyan rossz,hogy egy pihenõnapom sincs,mert menni kell minden hova,csinálni,lovagolni,minden...

Annyira belefáradtam már. :/ Ah.

"Ha képes vagy szeretni valakit, onnan fogva nincs tökéletes szabadság. Mert nem lehet. Feladod a szabadságod. Lemondasz róla. Valami jobb kedvéért."